13. Fejezet – Felt�rekv� sz�rnyetegek

V�mp�r. Val�ban egy v�rsz�v� l�ny kez�ben van az �letem? Vajon el�bb meghalok, minthogy Tomoe ide�rne? Csupa megv�laszolatlan k�rd�s, melyre az �sszes v�lasz �rtelmetlen.
M�g mindig a hegyen vagyok, egyre nagyobb t�meg gy�lik k�r�nk. M�g eszm�letemn�l vagyok, de Ana teljesen k�bult. Jelen helyzetben csak  rem�nykedni tudok, hogy nem most azonnal fognak meg�lni. Legal�bb ha besz�lni tudn�k, alkudhatn�nk. V�g�lis �n egy vezet� vagyok. �ldozat n�lk�l, nincs gy�zelem. Folytatn�m a h�sies gondolatmenetemet, de az egyik tag odaj�n hozz�m �s lek�ti a szemem. �rzem ahogy a v�ll�ra vesz, �s �gy kezd cipelni, mint egy lisztes zs�kot. Ana-t hallom ny�sz�r�gni valahonnan, de nem b�rok t�j�koz�dni. Mondjuk, az erd� b�ze m�r megcsapta az orrom, sz�val biztos visszamegy�nk a kl�n �p�let�kh�z. De mi lesz ha oda�r�nk? Mindent bele, Alice…
- H��!? Van itt valaki? – liheg – Nagyon nagy baj van… Valaki? Mikage-sama? Hah�? – kiab�l, de csak egy f�l�r�lt Hiro-t kap.
- Mi a franc�rt kell hajnalok hajnal�n kiab�lnod? – ord�t r� teli torokb�l a l�nyra.
- Hagyjuk a veszeked�st, Nanami-sama bajban van! – sz�lt vissza �gyet se vetve a hangs�lyra.
- Arra val� a kis Tomoe-dono, nem? – pattant el az agya.
- Ana is ott van… - h�tr�l.
- MIIII?!  - a l�ny fels�j�hez kap �s felemeli. – Mi�rt nem sz�lt�l err�l hamarabb? Kik vitt�k el �ket? Visszahozom…. – d�h�ng.
- Az �szakiak… Sz�lj a t�bbieknek ketten �deskevesek vagyunk oda! – leszedte mag�r�l a sr�c kez�t.
- �s majd �rdekelni is fog… - bele ver egyet a falba – Senki sincs itt, mivel azt hitt�k, hogy az a nyavaj�s ember nem fog kimozdulni. – ny�gte – Am�gy se lenne id�nk toborozgatni… Menj�nk… - jelentette ki c�ltudatosan.
- Ok� – v�laszolta kurt�n, majd visszaindult – Ott tal�lkozunk! – ki�ltotta m�g h�tra.
- A rohadt �letbe!! – �t�geti a falat. – Sz�nd�kosan akarod mindig kiny�ratni magad, h�lye?! – besz�l mag�ban mik�zben felvett valami norm�lis ruh�t �s nyomban elindult.
Mind a ketten elindultak az �szaki Kl�n ter�let�re, a saj�t temp�j�ban. Alice-nek k�nny� dolga volt, a v�mp�r sebess�g megk�nny�ti a mozg�s�t, de Hiro lassabb volt n�la. Pedig minden egyes perc sz�m�t. Az �szakiak h�resek a v�rf�rd�ikr�l. Alice ahogy egyre m�lyebben haladt az erd�ben, egyre t�bb csapd�t tal�lt. Vagy sz�m�tottak arra, hogy j�v�nk, vagy csak „ vad�sznak”. Egyetlen egy probl�m�ja volt Alice-nek. Hallotta Ana besz�mol�j�t a sr�cr�l, �s ha elborul Hiro agya, vajon nem fogja meg�lni Ana-t? Vagy az �r�k�st? Tulajdonk�ppen semmit sem tudunk r�luk, ha gyenge a sz�ve lehet b�rmennyire is er�s, mind a n�gyen ott fogjuk hagyni a fogunkat. A lehet� leggyorsabban kihozzuk �ket, �s a belvisz�lyt k�s�bb folytatjuk. Belemer�lt a gondolataiba �s az egyik csapda elkapta. Jobban mondva egy term�szeti csap�s, fut�homokra tal�ltak a l�bai. Sz�p lassan el fog t�nni, ha nem tal�lj�k meg. Hiro az erd�ben �r�lt temp�t dikt�lva kereste a megfelel� utat Ana-hoz.
Levett�k r�lunk a szemkend�t. T�bort�zet gy�jtottak, majd k�t faoszlopra felk�t�ztek. Nem tudom mire k�sz�ltek, azt viszont igen, hogy a lehet� leghamarabb el kellene t�nn�nk innen. Vagy legal�bbis h�zni az id�t.
- Mit akartok? – k�rdeztem parancsol�an, hogy l�ss�k nem f�lek t�l�k.
- B�k�t! – mondta egy ki�lt�z�tt pac�k, aki val�sz�n�leg a t�rzsf�n�k lehetett.
- Ezzel pont az ellenkez�j�t �ritek el! – folytattam tov�bb.
- Nem veletek, hanem az emberekkel! Minden bajnak a forr�sa ti vagytok. – folytatta modorosan tov�bb.
- Mir�l besz�l? – ekkorra m�r �n is lehiggadtam, �gy tiszta fejjel tudtam gondolkodni.
- Arr�l amik val�ban vagytok. Az, hogy elhagyt�tok az emberi vil�got, h�bor�t sz�lt. Hamarosan felkeresik a templomot is, vele egy�tt minket. – mondta.
- Ez mi�rt is a mi hib�nk? – k�rdeztem ism�t idegesen, mert szerintem ez az alak �sszet�vesztett valakivel.
- Olyan d�monok vagytok, akik fenntartott�k a b�k�t az emberek vil�g�ban. Ha ti elt�nt�k, az a t�r�keny egyens�ly felborul. Azok a l�nyek t�bbet akarnak! Nincs m�s az esz�kben mint az uralkod�i v�gy! �s a gyilkol�s. Meg kell ezt el�zn�nk. – majd k�rbe �lltak minket �s elkezdtek t�ncolni. Gondoltam valami n�p t�nc lehet, de olyan n�p nem l�tezik ahogy �k t�ncoltak. Egyesek rep�ltek,k�sztak, m�sztak. Nem �rtettem ezt az eg�szet. Ekkor a t�z m�g forr�bb, �s m�g nagyobb l�ngokban pomp�zott.
- Mit csin�lnak??? – k�rdeztem m�r  riadtan �s menek�lni pr�b�ltam. A k�t�l szorosan tartott ak�rhogy is mocorogtam. Ana is m�g mindig el volt �julva. A f�n�k �s egyik seg�t�je fel�nk fordult. A f�n�k egy k�s tartott a kez�be, de nem az�rt amire sz�m�tottam. A m�sik fick� karj�t minden sz� n�lk�l lev�gta. A lefel� csurg� v�rt pedig egy ed�nybe vezette. Mikor az megtelt belem�rtotta az ujjait �s az arcomra nyomta. H�nyni tudtam volna ett�l az �rz�st�l, de m�g mindig meg kellett �riznem a marad�k higgadts�gom.
- Fel�ldozunk titeket, hogy visszakapj�tok az eredeti term�szeteteket. K�t l�lekkel �s k�t testtel. Az emberi testek �lettelenek lesznek, de ha visszavissz�k �ket a vil�gba, m�g azok is k�pesek lesznek fenntartani az egyens�lyt. – oktatott ki. Ny�sz�rg�st hallottam magam mell�l, Ana fel�bredt. Az �reg fel� l�pett �s r� is felrajzolta v�rrel a jeleket.
- Ha m�r mind a ketten fel�bredtetek azt hiszem kezdhetj�k is! – mosolygott, majd visszament a t�bbiekhez.
- Ana, ki tudsz jutni innen?? – k�rdeztem kicsit siettetve a dolgot.
- Pr�b�ltam m�r, de lehetetlen…
T�bbet nem sz�ltunk egym�shoz, pr�b�ltunk megbirk�zni a helyzettel. Mi fog vel�nk t�rt�nni? Tomoe mi�rt nem ment meg minket? Ha aznap �n is meghaltam volna mint a sz�leim, most minden sokkal egyszer�bb lenne. Lehunytam a szemem, a talaj remegett alattam. A testem j�ghideg lett, de bel�l olyan volt, mintha ezer t�vel szurk�ln�nak. Ana ord�tott, �n sem voltam k�pes tov�bb t�rni csendben a f�jdalmat. Nehezen kaptam leveg�t, m�g v�g�l m�r egy�ltal�n nem tudtam l�legezni. Mikor kinyitottam a szememet k�r�l�ttem csak a s�t�ts�g volt. Mentem jobbra-balra, el�re-h�tra, de csak a hatalmas �rt l�ttam. �sszerezzentem. T�rdemig �r� k�d jelent meg a semmib�l. Majd valami motoszk�l�st �reztem a l�bamon. Sietve emeltem fel, hol az egyiket, hol a m�sikat, am�g hanyatt nem estem. Valami a l�bamn�l fogva h�zott maga fel�. A f�ldet kapar�szva pr�b�ltam ellenkezni, de nem �rtem el vele semmit. Amikor meg�lltunk a h�tamra fordultam �s k�t hatalmas v�res szemp�r volt el�ttem.
- ELJ�TT AZ �N ID�M!!! – nevetett fel gonoszan, majd v�gleg elvesztettem az eszm�letemet.
Kinyitottam a szememet, a t�rzs sehol csak Hiro-t l�tom ahogyan Ana-t pr�b�lja leszerelni az oszlopr�l. Legal�bb is azt hiszem, hogy � az. A haja h�romszor hosszabb volt a szokottn�l, a f�lei is ink�bb Tomoe ir�nyzat�ak �s karmai vannak. Mozgol�d�st �reztem h�tulr�l, valaki a k�teleimet feszegeti le r�lam. A l�bam v�gre f�ldet �rt, de azonnal �ssze is estem. A fejemet fogtam. Rossz �rz�s fogott el, v�gig tapogattam magamat �s r�j�ttem, hogy nagyj�b�l ugyan�gy j�rtam, mint Ana. Karmok, f�lek, hossz� haj… Tomoe d�bbenten n�zett r�m, nem mert fel�m j�nni. Alice is „id�ben” ide�rt �s engem m�regetett. Hiro jelezte, hogy Ana is felkelt, de azzal egyik�nk se sz�molt, hogy mit fog tenni. Hiro eleresztett egy mosolyt, de az se tartott sok�ig. Ana pupill�i s�rg�k voltak, az eg�sz szeme v�rben �szott, pont olyan volt, mint amilyeneket �n l�ttam. Elfogott a borzong�s mikor belegondoltam, hogy �n is �gy n�zek ki. Ana megragadta Hiro-t, teljes erej�vel led�nt�tte a f�ldre �s beleharapott a nyak�ba. Az orromat megcsapta a v�r szaga, ami meglehet�sen tetszett. Ana hihetetlen m�don falta a kifel� �raml� v�rt, ami el�gg� f�jdalmas lehetett Hiro-nak, de t�rte. Csak egy valami j�rt a fejembe. Mi vagyok �n?

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.