5. Fejezet – Mag�nyos farkas

Aya

- LILY?????! – ord�toztam m�r a becsukott �tj�r�n�l. – LILY! Nyisd ki, nem hallod? ERESSZ KI MOST! – folytattam.
- H�, hagyd… - tette a v�llamra a kez�t Grimmjow.
- Ne ny�lj hozz�m… Undor�t� f�reg. AZT MONDTAM NE NY�LJ HOZZ�M! – �t�ttem el a kez�t. – T�nj innen… - motyogtam.
- Nem megyek sehova n�lk�led! – parancsolta.
- ��! T�nyleg? T�z perccel ezel�tt esk�dni mertem volna, hogy nem �l meg a hi�nyom! Sz�val kurva gyorsan takarodj el a szemem el�l, m�g miel�tt kicsin�llak! – ord�tottam r� teli torokb�l. – Egy olyan nyavaj�s kis f�reg, mint te jobb lenne ha meghalnia! – ord�tottam tov�bb. – Starrk…Lily…Sajn�lom. Meg kell szegnem az �g�retem… - mondtam majd lehunytam a szemem.

Grimmjow

Kiab�lt velem. Nem tudtam mit reag�ljak r�, csak �lltam. Tudtam, hogy mindent amit a fejemhez v�gott, meg�rdemeltem. Valami �g�retr�l zagyv�lt, majd lehunyta a szem�t. P�r pillanatnyi csend uralkodott el, de amilyen gyorsan j�tt, olyan gyorsan t�nt el. Mondott k�t sor sz�veget �s a kardj�t belev�gta abba a pontba ahol a kapu ajtaja volt. Ezt a jelenetet megism�telte p�rszor, mire csod�latomra a v�gtelen �r hom�ly�t, megt�ri a f�ny. Az ajt� �jra felt�nik. Kil�p. Ut�na induln�k, de visszal�k.
- Megmondtam. Hagyj b�k�n. – vetette nekem ridegen.
- Egyed�l akarsz harcolni? H�lye vagy? – k�rdeztem.
- Komolyan…Eddig semmi nem t�nt fel? – r�m n�z.
- Minek kellett volna? – n�ztem r� �rtetlen�l.
- Te �s �n, teljesen m�s s�lycsoport vagyunk, az es�ly a t�l�l�sedre 1%, a marad�k 99% a hal�l. Te mondtad, csakhogy ez a vesz�ly engem nem fenyeget. Maradj itt, amikor jelzek nyisd ki a kaput! – parancsolt r�m �n meg b�logattam. Asszem, pillanatnyi elmezavarom volt. De ennyivel tartoztam…

Aya

- Engedd el, Aizen! Neked nem Coyote kell… - mondtam.
- AYA?! – n�zett r�m ijedten Lily. – Mi�rt nem ment�l el? – k�rdezte k�nnyekkel a szem�ben.
- Most, hogy l�tlak, pontosabb v�laszt kaptam. L�pjek le �gy, hogy m�sok meg meg�letik magukat miattam? NA NE SZ�RAKOZZ! – kiab�ltam r�. – Bar�tok vagyunk nem? H�l�val tartozom nektek, hogy azon a napon, megv�dtetek! Lily �rtette mire gondolok, nem veszegette tov�bb, de akkor se tudta elfogadni a t�nyt. Tudta, ha egyed�l rohanna neki Aizennek, Coyote meghal, de m�g � is. Azzal, hogy itt vagyok felbor�tottam az �des hal�lr�l sz�l� terveit. Majd vett egy m�ly leveg�t �s megsz�lalt.
- �s �? – k�rdezte, most m�r higgadtan.
- Amint levert�k a v�dekez� �ll�sukat fogjuk Starrk-ot �s h�zunk innen. � tartja a kaput….Rem�lhet�leg…. – mondtam halkan. Fel� emeltem a kezem, Lily meg csak mosolygott. A t�bbi espada egyszerre t�madt. B�r mondhatn�nk civ�d�snak is, mivel n�h�nyan egym�st t�madt�k meg az�rt, hogy eld�nts�k ki �l meg minket. H�t akkor, t�ncoljunk…
- Vidd el Lily-t! – sz�lt fel�m Coyote. – Nem akarom, hogy baja essen! – kiab�lta tov�bb.
- Sajn�lom. – itt egy m�sodpercre meg�lltam – Nem tehetem. – mondtam.
- D�NT�TTEM! Am�g ti elmenek�ltetek volna, �n fel�ldoztam volna magam. – nyelt egy nagyot.
- Igen, ez igaz. De �n is d�nt�ttem… Az is d�nt�s, ha d�ntened kell, �s �gy d�ntesz, hogy nem d�ntesz!? – elmosolyodtam. – Sz�val mi lenne ha nem agg�dn�l annyit, �s csak figyeln�d, ahogy mindenkit kicsin�lok! – elvesztettem az �nkontrolom, a bels� �nem �tvette az ir�ny�t�st. El�re s�t�ltam, majd megszapor�zva a l�pteimet vill�ml�p�sekkel haladtam el�re �tv�gva a rajtam vereked� n�gy espada-n , majd Aizen fel� vettem az ir�nyt. Csak annyi b�kken� volt, hogy az a k�t ribanc el�ttem termedt.
- Kit l�tnak szemeim. A ribanc p�ros? Na mi van, meg akartok halni? – nevettem.
A sz�ke nem t�rte a po�nos s�rteget�seimet egyb�l nekem rohant. Jaj, b�r ne tette volna. A kardom belev�gva a homokos talajba, a bal kezemmel k�zrefogtam a fej�t. Rem�lem mindenkinek tetszik majd a m�sor… �sszeszor�tottam a k�zfejem, a szuka feje, m�rmint ami maradt bel�le meg mindenfel� rep�lt. L�tnotok kellett volna a m�sik csajt, csak �gy remegett a f�lelemt�l, de ezt nem hagyhattam annyiba. Azt akartam, hogy egyszerre �rezzen gy�l�letet �s szenved�st. Lenyaltam a kezemr�l a v�rt, s k�zben fel� n�ztem. Nem t�vedtem, teljesen kiakadt. Nekem akart volna rontani, de az a buzis kin�zet�, r�zsasz�n haj� espada csak �gy kett� v�gta.
- Elrontottad a j�t�komat! – morogtam r�.
- �, ezer bocs�nat, de jobb lenne ha k�vetn�d a p�ld�j�t. – nevetett.
- Szayelapollo Granz, 8. – mondta dicsekedve.
- Ikeda Aya, Amudora. Szerintem az er�f�l�ny n�lam van! – g�nyosan mosolyogtam majd nekirohantam. �reztem Lily-t, hogy velem egy�tt mozog. T�l akart lenni m�r az eg�szen �s elmenni Coyote-val. Meg�rtem az �rz�seit. Eml�kszem. Olyan nagy �r�mmel mes�lte annak t�rt�net�t, hogy hogyan mentette meg a mag�nyt�l, m�g mikor kisebb volt. A lelk�k az els� pillanatt�l kezdve �sszefon�dott. Coyote Starrk, a jeges pr�ri �s farkasok ura, megmentett egy l�nyt. Aki k�s�bb megn�velte az erej�t, �gy v�lhatott az els� sz�m� espada-v�. Sok munka volt benne, n�ha m�g le is hordt�k egym�st, de ha baj volt mindig sz�m�thattak a m�sikra. Ez az, amit annyira irigyelhetn�k. De a k�t�d�sek, hatalmas �ldozatokkal j�rnak. Ha nem �r�nk oda id�ben, Lilynette annyira szenvedni fog, hogy ink�bb � is meghalna. Hirtelen egy v�g�st �reztem az arcomon.
- Mi a fene? – ny�gtem fel.
- Ide koncentr�lj, most �n vagyok az ellenfeled! – rivallt r�m.
- Azt akarod, hogy teljesen komolyan vegyelek?? – g�nyosan mosolyogtam, majd megmutattam a fogam feh�rj�t. Magyar�n el�b�jtak a szemfogaim. – Ahogy k�v�nod! – felnevettem.
Nem kellett t�bbsz�r sz�lni, megmutattam a val�di alakom. Vagyis most csak annyit, amennyit l�tniuk kell, hamarosan �gy is meghalnak, minek t�lcsics�zni a dolgot. Talpig p�nc�lba burkol�ztam, megjelent a s�rk�nyfarkam, ami k�r�lbel�l vagy 3 m�teres volt, a karmok a kezemen �s az izomzatom is felfejl�d�tt. Szeml�tom�st tetszett neki a l�tv�ny �s t�ls�gosan is belemer�lt. Ez volt az a v�dtelen pillanat amire v�rtam. A sonido-val el�tte termettem, majd elv�lasztottam azt a cuki kis fej�t a test�t�l. Elindultam a v�gs� c�lomhoz, Aizenhez.
- Utols� szavak? – kezdem�nyeztem a besz�lget�st.
- Csak is Starrk-nak van sz�ks�ge r�. – mosolygott.
- El�bb meghalsz, minthogy b�rmit is csin�lj vele. – sz�ltam vissza.
- Siess�nk! – k�ny�rg�tt Lily.
- Mondd, tudsz te b�rmit is, az �n k�pess�geimr�l? – szempillant�s alatt elt�nt �s m�g�tt�nk termett. Igaza volt. Semmit sem tudtam a k�pess�g�r�l, ahogy arr�l se, hogy lenne b�rmilyen lid�rc alap� ereje. Azt viszont visszavonhatatlanul is l�ttam, ahogy egy cs�p el�k�szik a ruhaujj�b�l �s �tsz�rja Coyote-t. Megdermedtem. Vagyis �n mentem volna tov�bb, de Lily elvesztette az �nuralm�t. Kett�v�ltunk. Aizen elt�nt, Lily meg csak rohant el�re… �n egyhelyben maradtam. �reztem, hogy bel�l �n is remegek.

Lilynette

- Starrk hallasz? Nem halhatsz meg! – s�rt.
- Sosem �g�rtem �r�k boldogs�got, Lily… - v�rt k�h�g�tt fel – �gy t�nik, nem tudok tov�bb vigy�zni r�d… - folytatta.
- MI?! Hiszen, �n eddig is t�k�letesen boldog voltam veled! – csak m�g jobban s�rni kezdett. – Nem, nem akarlak elvesz�teni! – fakadt ki.
- Bel�l mindig veled leszek, Lily! – kezdte elvesz�teni az tudat�t. – Figyelj, �g�rj meg nekem valamit… - ism�t k�h�g�tt, de most a v�r m�r szinte fekete volt. Lily ar�cn teljesen eluralkodott a f�lelem. – Maradj Aya-san mellett, �rtetted? Vedd ezt az utols� k�v�ns�gomnak… - lehunyta a szem�t.
- Starrk??! Starrk?... Szeretlek Starrk, az �rd�gbe is gyere vissza! K�ny�rg�m, k�rlek gyere vissza! Ha visszaj�ssz hagyjuk el ezt a helyet �s �lj�nk norm�lis �letet, egy�tt! – ordib�lta mik�zben a k�nnyeit t�r�lgette.  Starrk m�g egyszer, utolj�ra elmosolyodott. Majd valamit m�g Lily f�l�be s�gott, �s a kez�be nyomta a maszkja egyik darabj�t. Lily k�nny�radata meg�llt. Csod�lkoz�an n�zett, majd mikor megpillantotta Coyote �lettelen arc�t, �jra kit�rt bel�le. Most sokkal er�teljesebben �s f�jdalmasabban s�rt. Elhagyatott� v�lt. Megint mag�ra hagyt�k. �jra mag�nyos farkas lett.
- Induljunk. – mondtam elt�ntetve minden �rzelmet a hangomb�l. Felemelte a fej�t �s b�lintott. V�gigm�rte az �lettelen testet �s f�jdalmas k�pet v�gott. Mondott m�g egy „ k�sz�n�m”-�t, �s elindultunk a kapu fel�…