12. fejezet – Amikor megt�rik a j�g

- Mi�rt m�sz hozz�? Csak a sz�leid miatt, igaz? – k�rdezte inger�lten.
- Semmi k�z�d hozz�, Aotake-san. – v�laszolta jegesen �s elindult kifel�, de Hiro megragadta a karj�t.
- Nem fogsz elmenni innen, am�g nem v�laszolsz! – vette komolyra a hangj�t.
- Hagyj b�k�n, ez f�j! – fojtotta el a hangj�t, de a falhoz nyomt�k. – Nem hallod? Engedj el!
- NEM! – ki�ltott r�, �s a l�ny s�rni kezdett. – Mi�rt m�sz hozz� egy olyas valakihez akit m�g nem is szeretsz? S�t m�g nem is ismered! R�ad�sul, mi ez a rideg hangnem velem szembe? – vette vissza a hangj�t.
- Egy okot mondj, a-ami�rt el kellene mondanom… - k�nnyezik.
- Mert szeretlek! – a l�ny csak b�mult maga el�, m�g a fi� v�szesen k�zeledett fel�. Az eleg�ns v�lasz egy er�teljes pofon volt, amit�l a fi�nak �nk�ntelen�l is h�tr�lnia kellett.
- Pont ez a hozz��ll�s jutatott el id�ig. A sz�leim bemutatnak k�t h�t m�lva, egy angliai v�llalat kap�s hagyat�kos�nak. Ha ny�lbe �tj�k az �zletet, azzal a sz�leim boldogok lesznek. R�ad�sul, am�g t�vol voltam lett egy �cs�m. – t�r�lgeti k�nnyeit.
- Sz�val a te boldogs�god, m�r nem sz�m�t? Ha a szem�kbe n�zn�l �s elmondan�d az igazat, akkor sem tudn�nak �r�kre megut�lni! –v�laszolta hevesen.
- Val�sz�n�leg meg�ln�nek, Aotake-san. K�rlek, t�bb� ne besz�lj velem. – kirohan, de amint becsukja az ajt�t �sszeesik el�tte, �s kezeit az arc�ra temetve s�rt. A fi� csak r�v�gott egyet az ajt�ra. Gondolkod�s n�lk�l egym�s fej�hez v�gtak mindent, amire csak erej�k terjedt. Felvert�k az eg�sz h�zat, de �k erre se figyeltek. Nem akart�k elfogadni a t�nyt, hogy �k m�r soha t�bb� nem lehetnek egy�tt.
- Nem akarok belesz�lni, de tegnap m�g te nevezt�l engem gyerekesnek, Ana – sz�ltam fel� �lmosan.
- Mert az is vagy. Mellesleg ha nem akarsz belesz�lni, akkor menj vissza aludni. – parancsolt r�m.
- �s? Most hallgatnom kellene r�d? Te mondtad, n�jek fel! Nem tudom mi ez a baroms�g, de ha sz�ks�getek van r�m, akkor jobb lesz ha v�ltoztatsz a modoron! M�sk�l�nben b�cs�t mondhatsz t�lem. – jelentettem ki meglep�en nagy komolys�ggal.
- Sz�val, vezet� akarsz lenni? Meg tudsz birk�zni a feladattal? �s engedelmeskedni tudsz nekem? – vetette fel.
- Ha csak ennyi kell hozz�, de nehogy azt hidd, hogy be tudsz t�rni. – motyogtam…
- Egy ideig engem sem lehetett. – mondta halkan – Odakint �t perc m�lva. – majd t�vozott.
Ahogy megbesz�lt�k, felvettem valami m�sz�s ruh�t, mivel volt egy olyan �rz�sem, hogy az odakint, az nem csak szimpl�n az �p�leten k�v�l van. Dehogy. V�gig m�sztuk a f�l erd�t, majd egy hegyn�l k�t�tt�nk ki.
- Sz�val, hogyan tov�bb? – vetettem oda n�mi g�nnyal.
- Fel fogunk rep�lni. – valami �rzelem suhant �t az arcomon, amir�l azt se tudtam, hogy l�tezik.
- Ahha, hogyne �n meg farkat n�vesztek.. – r�h�gtem el magam, de ez se tartott sok�ig. Megjelent el�ttem, egy s�rk�ny. Nem tudom h�nyat l�phettem h�tra amikor neki �tk�ztem az egyik f�nak. Annak a f�nak szemei voltak!! Neki �lltam sik�tozni, mire a s�rk�ny h�t�ra egy-kett�re felpattantam Ana m�g�. Azzal a mozdulattal felemelkedt�nk. A f�lelem helyett, valami teljesen m�s uralkodott el rajtam. Rep�lni valami elk�peszt� j�! T�ls�gosan is �lveztem a helyzetet mivel, a kezeim elengedt�k Ana derek�t, �s a rep�l�st keztem vel�k imit�lni. Az egyik pillanatban m�g a s�rk�nyon vagyok, a m�sodikban pedig m�r zuhanok, annyi k�l�nbs�ggel, hogy Tomoe most nincs itt, hogy megmentsen.
- Meg vagy! – ki�ltott fel, majd elkapott egy ismeretlen l�ny, fura jelmezben. – A hegyre igaz? – kuncogott.
- A-Ahha… - pr�b�ltam �szhez t�rni a sokkt�l. – Ki vagy te?
- Alice. A kl�n m�gusa. �rvendek, Nanami-sama! – boldogan mosolygott r�m. – K�rem, adjon bele mindent az edz�sbe! – �s felvitt a hegy tetej�re.
- Alice, mindig csak a bajt hozod magad ut�n. – sz�lalt meg Ana, �n meg csak pislogtam. – Alice, egy v�mp�r. Vagyis az egyetlen igazi v�mp�r.
- A v�mp�rokon m�r meg se lep�d�k. De egy m�gus v�mp�r? H�ly�nek n�ztek? – k�rdeztem.
- T�ves. – v�gott k�zbe Alice – K�t dolgot tiszt�zzunk! A nevem Alice-kun. A m�sik pedig, olyan v�mp�r vagyok aki tudja uralni az elemeket. Ahogy te nevezed az „ijeszt� pislog� fa” is egy k�pess�gem volt.
- �rtem. Sz�val mit keres�nk mi itt ezen a hegyen? – kezdtem bele a f� k�rd�sembe.
- Ez Forte La legszentebb helye, az Istenek helye. �gy gondoltuk, itt visszaszerezheted emberl�ted el�tti �letednek eml�keit.
- Akkor eml�keket kell gy�jtenem? – vil�g�tottam r�.
- Nem. Csak �lj le. – Alice-kun lenyomott a f�ldre – A hegy Istens�gei nagyon tiszta szellemek. Am�g nem vagy tiszt�ba azzal, hogy mik�nt kell cselekedned, nem fognak seg�teni. Tudnod kell, mi teszi a vezet�t vezet�v�. – mondta nagyon is komolyan, hogy m�g �n is megijedtem volna saj�t magamt�l.
- A vezet� egy olyan ember, aki m�sokat ir�ny�t �s parancsolgat. –v�laszoltam.
- Enn�l sokkal  t�bbr�l van sz�. A vezet� feladata megteremteni a b�k�t az alattval�i k�z�tt. Tudnia kell minden egyes l�p�s�ket, ha harcra ker�lne sor, mindig a mez�ny �l�n van nem sz�m�t mi t�rt�nik. Fel�ldozza az �let�t. Nincs olyan, hogy megfutamodsz. Vil�gos? Ezek ellen�ben is vezet� akarsz lenni? – vetett r�m valami fenyeget� pillant�st.
- Itt az ideje, hogy hasznos legyek. – nagyot nyeltem – Ha nincs, m�s �t, akkor ezt v�lasztom. Szerintem tudod j�l, hogy mi�rt. – mondtam.
- Szerelem miatt? Akkor elmondom neked. Azzal �rsz a legkevesebbet. – sz�lt ridegen.
- Elv�rod, hogy elhiggyem? Hiszen te is szerelmes vagy, de k�ptelen vagy a sz�leidnek ellent mondani. Ha val�ban tudn�d, hogy milyen �rz�s, akkor szembe sz�lln�l vel�k. Egyszer� ember vagyok..��.M�g. De t�bb �rz�s szorult bel�m, mint a vil�g �sszes d�mon�ba. – monol�gom v�g�re a szemei kit�gultak. Alice meglehet�sen megijedt, �gy h�tr�lt. – Most mi van? – k�rdeztem a l�nyt.
- Lehet, hogy ezt nem kellett volna… - ny�gte.
- Neked lehet, hogy az eg�sz eddigi �leted boldogs�gban telt el, de az eny�m csak a k�nb�l �llt. Egyetlen egy dolog volt az ami boldogg� tehet. Az pedig HIRO! – kiab�lta. – De ha f�rjhez megyek nem l�thatom t�bb�, le kell mondanom a d�monvad�sz �letr�l, de ami a legjobban f�j az � elveszt�se.. Nem akarom, de a k�teless�gek el�bbre val�k. – utols� szavait ekkor m�r s�rva mondta.
- K�teless�g? Csak az�rt nem maradsz vele? D�monvad�sz vagy. – soha e hittem volna, hogy �n fogok embereket buzd�tani – 17 �ves vagy, a vil�g legeslegjobb d�monvad�sza. �s te azt akarod �ll�tani, hogy k�ptelen vagy szembesz�llni a sz�leiddel? Olyan er� van a birtokodban amir�l m�s csak �lmodhat. Ha nem haszn�lod, k�rba v�sz az ami�rt �gy kellett szenvedned. Ez a vil�g, val�j�ban csak a ti szemetekben l�tezik, de a sorsotok nem ett�l f�gg. – magyar�ztam volna tov�bb is, de Ana m�r �v�lt�tt f�jdalm�ban, majd odaj�tt hozz�m �s meg�lelt. Szoros volt, de legal�bb elindult azon az �ton, hogy v�ltoztasson. Megt�r�lgette a szemeit, majd kutyaszemekkel fel�m n�zett. Kutyaszemek?! Az�rt, nem tartottam szent hegyi besz�det.
- Ne mondd el Hironak… - ny�gte.
- Nem fogom. V�g�lis nem adhatom ki az embereim titkait, igaz? – mosolyogtam.
- Mi�rt harcolnak annyira �rtem? – k�rdezte.
- Ha egy csapat vagyunk. Akkor…iz�.. Tudod. Ez ink�bb, olyan mint egy csal�d. A csal�dtagok egyform�n sz�m�tanak, �s mindenki k�zd a m�sik�rt. Szerinted, Hiro hagyni fogja, hogy elmenj? – k�rdeztem elterelve err�l a csal�d t�m�r�l a dolgot.
- Mondtam neki, hogy ne j�jj�n ut�nam. Nem fog r�m hallgatni, de mivel ez a kis h�zass�g j�t tenne a csal�d h�rnev�nek, lehet ha k�zbe avatkozna hullak�nt v�gezn�. Ez az utols� dolog amit l�tni akarok, ez�rt mindenk�pp itt kell tartanotok. – mosolyt er�ltetett az arc�ra.
- Ha szeret, ink�bb meg�l mindenkit, hogy t�ged visszakaphasson. Ez al�l a sz�leid se kiv�telek. – mondtam. – Ha elhat�rozza mag�t, nem fogom meg�ll�tani. Persze ha megtal�lja  a kiskaput. Neked sem k�nny�, de neki a nehezebb. Meg�rted ugye? – k�rdeztem, k�zbe eleresztettem, mert m�r kezdtem fulladozni.
- Az nem lenne olyan k�nny�… - adta meg a t�m�r v�laszt. – Na, de ink�bb t�rj�nk vissza az eredeti terv… - a mondatot m�r nem tudta befejezni, mivel egy v�r�s ny�l a nyak�n „landolt”. Mire kett�t pislogtam m�r a f�ld�n fek�dtem �n is, egy ny�llal �kes�tve a torkomon. Altat� l�ved�k volt. Alice minden porcik�ja remegett, mik�zben szerencs�sen elker�lgeti a nyilakat. Nem tudtam megsz�lalni, csak n�ztem, h�tha �rti a c�lz�st. „ �rtettem. Hozok seg�ts�get. Mellesleg ez az �szaki Kl�n, csak �vatosan, sietek amennyire tudok”. Sz�val most m�r gondolatolvas� is vagy. Mindegy. Am�g meg�rti nincs gond. De ha m�gse �rnek ide id�ben. Mi fog vel�nk t�rt�nni? Ana is k�ba, r�ad�sul ez a szer lezsibbasztotta mindenemet. Ilyen �llapotban lehetetlen, hogy haszn�lja az erej�t. Meg �gyis meg fognak k�t�zni. A t�l�l�sre val� es�ly�nk egyenl� a null�val. Meghalunk?!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.