3.Fejezet – �t a s�t�ts�ghez

- Sz�p est�t Naaa-chan~. – keltett fel hajnalok hajnal�n Asamichii.
- Mit akarsz hajnali egykor Chii-chan? –d�rzs�lgettem a szemeim, hogy legal�bb a l�ny arc�t l�thassam.
- Mes�lj�nk r�mt�rt�neteket! –vigyorgott, �s k�zbe el�h�zott az isten tudja honnan egy zsebl�mp�t.
- N-Nem hiszem, hogy ez felt�tlen sz�ks�ges lenne, meg vagyok n�lk�le. K�szi – fintorogtam…
- Egyszer volt, hol volt vagy hol nem volt, �lt egyszer egy nagyon nagy s�t�t erd�ben egy l�ny.
A neve Mayuri volt, �s egy kis rozoga fah�zban lakott, amit kereszt�l n�tt a sok emberev� gaz. Egyed�l csak a l�ny gondozhatta �ket, senki m�s nem �rhetett hozz�juk, k�l�nben megett�k.
- Hahaha… Emberev� n�v�nyek nem is..- m�sodpercnyi gondolkod�s – J� folytasd…
- A l�ny minden este v�gigj�rta az erd�t, hogy valami �lelemmel tudja ell�tni a dr�ga n�v�nyeit. T�bbnyire a felszerel�se egy zs�kb�l �s egy k�sb�l �llt. Mivel az erd�be gyakran j�rnak elt�vedt „b�r�nyk�k” �gy eg�szen k�nny� dolga volt. Egy v�ratlan pillanatban lecsapott az �ldozat�ra, �s elv�gta a tork�t. A l�ny tekintet�ben nem volt gy�l�let, sem egy�tt�rz�s. A tekintete hideg �s �res volt, m�g a v�r lassan felspriccel�d�tt eg�szen az arc�ig. Majd a holtestet darabokra vagdosta �s visszat�rt a h�zhoz, �s v�g�l ki�r�tette a zs�kot. K�s�bb a l�ny hirtelen megbetegedett, gondoljuk, az egyik hull�t�l elkapott valamit. Az �gyhoz volt k�tve, nem b�rt mozdulni. Az els� nap m�g semmi probl�ma nem volt, de a m�sodik napon a h�z falai hangos nyikorg�sba kezdtek. A n�v�nyek k�nnyed�n sz�tt�rt�k a roskad� deszk�kat, �s egyben lenyelt�k a l�nyt. De a l�nyn�l volt egy zsebk�s. Felv�gta a n�v�ny gyomr�t �s kisz�llt bel�le. Az eg�sz teste tele volt hegekkel, a b�re s�padt lett a sz�ke haj�r�l meg cs�p�g�tt le a v�r. Az�ta a nap �ta az erd�ben k�s�rt, �s az arra t�vedt utaz�kat m�sz�rolja v�logat�s n�lk�l. V�geee! H�t nem muris? – �rvendezett m�g �n sokkolt pof�val b�multam el�re.
- Mayuri az erd� r�me mi? Hehh… �s mire volt j� ez a kis t�rt�net? –n�zek r� k�rd�n.
- Elfelejtetted, hogy ma megy�nk az oszt�lykir�ndul�sra? R�ad�sul a Hokkaido- rengetegbe, ahol Mayuri is �lt. H�t nem nagyszer�? �s b�nusznak ott van, hogy �jszaka p�rokban v�gig kell j�rni az erd�t!
- H-Hurr�!!
Mi�rt is nem tudok err�l? Ja, persze megint elaludtam az �r�kon, �s Tomoe nem �bresztett fel…Vagyis azut�n keltem fel miut�n elkezdte megs�tni a hajam…
- Te komolyan hiszel ebben a h�lyes�gben Chii-chan? – mondtam mik�zben bepakoltam a t�sk�mba egy kis nasit.
- Mi is l�tez�nk, mi�rt ne hinn�k benne? Nem igaz Na-chan? – csak mosolygott tov�bb.
- Ne m�r??! Te egy kicsit sem f�lsz az ilyenekt�l? –n�ztem r� m�r t�lzottan agg�d�an.
- Meg tudom v�deni magamat! – mutatott az Arcana-j�ra – De neked se kellene f�lned t�le, hiszen Tomoe ott lesz, hogy megv�djen!
- Pontosan mi�rt is szorulok r� Tomoe seg�ts�g�re? – puffogtam.
- Mert � mindenkin�l er�sebb! – kuncogott majd bement a f�rd�be.
- V�gre lesz egy kis nyugtom…- erre kopognak.
- Ki az?- kiab�ltam kifel�.
- Vajon ki lehetek? Nincs sok v�laszt�sod… -h�borgott.
- Bocsi, de Nanami nincs itt a s�psz� ut�n hagyj �zenetet. B��������P! –m�r a r�h�g�s sz�l�n �lltam.
- Rendben. A busz 5 perc m�lva indul! – ezzel el�gedetten t�vozott.
-MI VAAAN? C-Chii-chan siess, mert elk�s�nk! Ezzel gyorsan magamra kaptam valami k�nnyed t�rdk�z�pig �r� ruh�t  �s megcsin�ltam a hajam, amit f�l perccel k�s�bb Chii-chan teli rakosgatta „�desebbn�l �desebb” csatokkal. Megragadtam a t�sk�m �s �tszaladtunk az eg�sz koleszon. H�la az �gnek id�ben oda�rt�nk.
- Na mi van elromlott az �breszt��ra??- kuncogott Tomoe.
- N�h�ny sr�cnak az oszt�lyb�l megakadt a szeme rajtam �s vagy ketten let�madtak. Legal�bb is akartak, de az m�r nem j�tt �ssze.
- Azt hiszed, mert �gy ki�lt�zt�l majd megkaphatod Tomoe-kunt? Egy�ltal�n nem vagy aranyos. –mormogta fel�m Akane.
- Ahogy az a marha nagy pattan�s a homlokodon…- v�gtam vissza majd felsz�lltam a buszra, majd lev�g�dtam valahova h�tulra. Mivel nem volt kedvem Akane nyavajg�s�t v�gig hallgatni, �gy d�nt�ttem, hogy az eg�sz �ton a zen�t fogom �v�ltetni a f�lembe. Addig a t�bbieket Akane kioktatta hatalmass�g�r�l. A buszoz�s nagyj�b�l �t �r�t vett ig�nybe az �letemb�l. Mikor meg�rkezt�nk a Hokkaido Hotelbe, lepakoltunk majd gy�lekez�t tartottunk az el�t�rben. A napi rutin a k�vetkez� volt. H�tig szabad foglalkoz�s. H�tt�l-nyolcig vacsora, a k�s�bbiekben pedig hagyom�nyos feladatokat csin�lunk eg�szen �jf�lig. �jf�lt�l mindenki elindult a p�rj�val, hogy bej�rja az erd�t. El�sz�r t�l kell jutni a s�llyed�n, azaz az ingov�nyos r�szen, ut�na �t a temet�n m�g v�g�l be nem �rsz az ed� k�zep�be. Onnan el kell hozni a csapatod pecs�tj�t majd a kijel�lt �tvonalon visszat�rsz a sz�ll�hoz.
- Mindenkinek meg van a p�rja? – k�rdezte az oszt�lyf�n�k.
- H�, te kit h�zt�l Na-chan?- sz�lt halkan Asamichii.
- Akane-t. –v�gtam oda rosszhang�an.
Asamichii-t pedig elfogta a r�h�g�s. Pr�b�lt valami fapof�t v�gni amikor a sensei harmadszorra sz�lt r�, de nem nagyon siker�lt neki.
- �s te kit h�zt�l? – �rdekl�dtem.
-?? �n nem veszek r�szt rajta! A m�lt �vben is elj�tt�nk ide, �s maradjunk annyiba, hogy kitiltottak az erd�b�l. Ehehee… - mosolyog.
-MI?? Akkor nekem mi�rt kell bemennem? �n nem akarok oda bemenni. –borzongtam.
-K�s� b�nat, Na-chan! De ha �lve visszajutsz b�rmit k�rhetsz t�lem, vagy a k�pess�gemt�l �s teljes�tem! – pr�b�lt befoly�solni.
- Ha visszaj�v�k, akkor soha t�bb� nem fogsz egyetlen egy r�mt�rt�netet se mes�lni! Rendben? – mondtam neki komolyan.
- Hai, hai! Azt�n sok szerencs�t! –kuncogott majd szempillant�s alatt elt�nt.
- Nesze – Akane fel�m dobta az �traval� t�sk�it- K�vess! Minden �vben �n nyerem meg ezt a j�t�kot, �s ez most sem lesz m�sk�pp.
- Nem ink�bb a csapatod? Te �s �n?? – pr�b�ltam kier�szakolni valami besz�lget�st.
- Milyen csapatt�rs? –n�zett �t rajtam.
- Sz�val nem vagy k�pes elviselni azt, ha valaki ugyanolyan j�l teljes�t mint te? – folytattam az �rdekes besz�lget�s�nket.
- Mi�rt kellene hagynom, hogy b�rki is az �n h�tamon jusson magasabbra? –v�gott vissza.
- Tudod, tal�n kedvess�gb�l?
- Ha kedves vagy akkor gyenge is! – mondta, �s lez�rta a besz�lget�st.
Ekkor r��bredtem, hogy Sasaki Akane csak egy f�l�nk kisl�ny, akit sokan csaptak be r�gebben. Ez�rt, felvett egy olyan arcot, amivel az els�k k�z�tt lehet.
-�tkelt�nk a mocs�ron �s elindultunk egy elhagyatott �sv�nyen. Hallottam valami zajt a h�tam m�g�l, �gy megfordultam. Szerencs�re nem l�ttam semmi, term�szetfelettit, de mire visszafordultam Akane elt�nt.
-A-Akane?? K�rlek ne j�tszadozz velem! AKANEE! – kiab�ltam.
Ekkor megint l�pteket hallottam magam m�g�tt, �s ism�t megfordultam.
- Akane ez nem vicces. Gyere el�...- k�ny�r�gtem neki.
M�r vagy f�l �r�ja s�t�lhattam egyed�l a koroms�t�t erd�ben mikor �gy d�nt�ttem le�l�k egy fa t�v�be. P�r perccel k�s�bb, �gy �reztem, hogy valaki figyel engem. A v�r is megfagyott az ereimbe �s nem mertem h�tran�zni, vagy ak�r egy millim�terrel is od�bb menni.
- Mi a baj? – sz�lt hozz�m egy hang – Csak nem elt�vedt�l?
- H-Hagyj b�k�n! Pontosan j�l tudom, hogy hol vagyok! –mondtam er�teljesen.
A l�ny megjelent el�ttem…
- Biztosan, pedig a tekinteted nem ezt mondja. �n seg�thetek abban, hogy �r�kre elhagyd ezt az erd�t. �-R�K-RE! –kuncog.
-HAHAHAHAHA. Nem k�ssz! –ezzel felpattantam �s elsprinteltem a m�sik ir�nyba.
Fut�s k�zbe matattam a zsebemben a telefonom ut�n. Gyorsan felnyitottam a fedel�t, majd Tomoe nev�t kerestem. Szerencs�re �pphogy volt t�rer� �gy feltudtam h�vni.
- Sajn�lom, de Tomoe nem el�rhet�. A s�psz� ut�n hagyjon �zenetet. B��P.- ezzel visszakapod a reggelit Nanami…
- T-Tomoe?! Tudom, hogy ott vagy! –nagy leveg�t veszek – K-K�rlek.. ����!- �s a vonal a sik�t�sommal megszakadt.
A francba is lemer�lt a telefonom. K�sz v�ge, itt fogok meghalni egy szadista l�ny k�se �ltal?
Elegem van.
-VALAKI SEG�TSEN! – ord�toztam m�r s�rva.
A k�nnyeimt�l m�r alig l�ttam valamit, csak futottam �s futottam, rem�lve, hogy egyszer kijutok valami f��thoz. De az erd� csak nem akart ritkulni. Addig futottam, am�g el nem botlottam egy korhadt gy�k�rben. H�ztam, r�ngattam a l�bam, de csak nem j�tt ki, ekkor megjelent el�ttem �jra.
- Csak nem beakadt a l�bad? V�rj had seg�tsek kiszedni!- �s a k�s�t belev�gta a gy�k�rbe- Ne haragudj kicsit mell� ment, viszont m�sodszorra biztosan j� lesz!- kuncog.
-NEE! HAGYJ B�K�N! T-T�NJ INNEN!- ord�toztam, b�r tudtam, hogy senki sem hallja, �s �gy m�g b�tor�tom is a k�s�rtetet.
- H�t akkor, 1, 2, 3… - �s ledobta k�s�t, �n meg becsuktam a szemem.
Melegs�get �reztem, mintha a hercegem karjaiba lenn�k. Kinyitottam a szemem �s l�ttam, hogy Tomoe m�g �pp id�ben ide�rt. A kezeim �s a l�baim remegtek. Egy sz�t sem tudtam sz�lni, csak s�rtam.
- Sz�val, te lenn�l az elt�vedt l�lek, Mayuri?- sz�lt hozz� Tomoe.
- ��, vannak m�g akik eml�keznek r�m,de te jelent�ktelen vagy. –v�laszolt egyszer� hangnemben.
- Szivi, van fogalmad r�la, hogy ki vagyok �n??Mellesleg, hogy k�pzelted, hogy hozz��rsz ak�r egy ujjal is a mesteremhez? Teljesen elment az eszed, vagy mi?- �s megmutatta az agyarait.
- Lehetetlen…- a k�s�rtet megr�m�lt �s elejtette a k�s�t. – Te… - nem volt ideje befejezni a mondatot, mivel cafatokra hullott.
- Annyira f�ltem, Tomoe! –csak s�rtam tov�bb. – A-Azt hittem, hogy meg fog �lni. Annyira f�ltem!T-Tomoe!!!
- Most m�r nincs semmi baj. Itt vagyok, Nanami. –mondta kedvesen.
- F�ltem…- szipogtam – Azt hittem, hogy nem j�ssz ide, hogy itt hagysz.
- De ide j�ttem…Mivel t�ged nem lehet egyed�l hagyni. – mosolygott.
- K�rlek, menj�nk innen…Nem akarok itt maradni! Soha t�bb� nem akarom l�tni ezt a helyet. SOHA! –majd szorosan �t�leltem Tomo�t, �s nem eresztettem el egy j� ideig. - Megmentett�l, Tomoe.
Addig �leltem am�g a sz�ll� k�zel�be nem �rt�nk, de � persze eg�sz v�gig �nel�g�lten vigyorgott. Ezzel a napnak m�g kor�nt sem volt v�ge, igaz�b�l m�g csak most kezd�d�tt…
 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.